A cs�k �r�me

„A cs�k a legr�videbb t�vols�g k�t ember k�z�tt.” – �ll�totta Henny Youngman, amerikai komikus. A kialakul�sa �vezredekkel ezel�tt kezd�d�tt, amikor az emberi faj, ellent�tben az �llatokkal, �j m�dszert eszelt ki a k�z�s�l�sre, f�rfi �s n� egym�s fel� fordult, mellkasuk, arcuk �ssze�rt.
Egyes elm�letek szerint az �skorban az any�k �gy t�pl�lt�k gyermekeiket, hogy a megr�gott �telt sz�jukon kereszt�l juttatt�k ut�daik sz�j�ba, majd feln�ttk�nt is folytatt�k az �lvezetet ad� p�ld�t. Az egyiptomiak egyfajta „illatcs�kot” v�ltottak, ami abb�l �llt, hogy az egyik f�l az orr�t a m�sik arc�hoz szor�totta, �s besz�vta annak illat�t.

A t�rt�nelmi eredett�l f�ggetlen�l, a cs�k ut�ni v�gy a pszich�nk legm�ly�n rejtezik. Freud a sz�jat tartotta a sz�let�s ut�n kialakul� els� erog�n z�n�nak, mert a szoptat�s �lm�nye a gyerek sz�m�ra, elm�lete szerint, a gyermeknek egyfajta szexu�lis kiel�g�l�st okoz. Ez az or�lis �lvezet az embert eg�sz �let�ben k�s�ri.

A cs�k folyam�n megk�zel�t�leg harminc arcizmot mozgatunk meg, �s kb. tizenk�t kal�ri�t �get�nk el. Az ajkak �rintkez�se k�zben - ami az esetek 95 sz�zal�k�ban t�bb mint egy percig tart – a test�nkben v�ltoz�sok k�vetkeznek be: a sz�j enyh�n megduzzad, a feler�s�d� v�r�ramnak k�sz�nhet�en melegebb lesz, �rz�kenyebbek lesz�nk az illatokra. Ezen k�v�l megugrik a pulzussz�m csaknem a dupl�j�ra, megn�vekedik az endorfintermel�s. Az endorfinok olyan hormonok, amelyek a f�jdalom�rzetet nyomj�k el, �gy egy hevesebb szerelmes pillanatban a gy�ny�rre tudunk koncentr�lni. Mindez bizony�tja, hogy a cs�knak �nmag�ban is fontos szerepe van, nem csup�n a szexu�lis el�j�t�k egy r�sze.

Az els� cs�k sok ember sz�m�ra felejthetetlen �lm�ny m�g akkor is, ha az a kapcsolat nem is volt oly jelent�keny, �s k�s�bb m�r az illet� nev�re sem eml�kszik, kit�l kapta. Meglehet, hogy a cs�k pillanat�ban sem volt err�l inform�ci�ja. Egy 1997-ben, Eur�p�ban v�gzett felm�r�s szerint az emberek 22 sz�zal�ka �r�mmel gondol vissza arra a pillanatra, 8 sz�zal�kuk kifejezetten felkavar� �lm�nyk�nt emlegeti, 16 sz�zal�kuk az �gvil�gon semmire nem eml�kszik, kivel, mikor, hol t�rt�nt az els� cs�k. 16 sz�zal�kuk, ennek nagy r�sze n�, kellemetlennek tartotta az els� fi� effajta k�zeled�s�t.

William Cane – aki t�bb �rtekez�st is �rt a t�m�ban – felm�r�seket v�gzett a k�t nem elt�r� cs�kszok�sair�l. Adatai azt l�tszanak igazolni, hogy jelent�s elt�r�s van f�rfiak �s n�k k�z�tt, hogy hova szeretik adni, illetve kapni a cs�kot. A n�k 98 sz�zal�ka �lvezi, ha nyak�t puszilgatj�k, m�g a f�rfiaknak csak 8 sz�zal�ka. A f�lekkel is hasonl� a helyzet: a n�k 95 sz�zal�ka kifejezetten ig�nyli az f�lcs�k ny�jtotta �r�m�ket szemben a f�rfiakkal, akiknek csup�n 57 sz�zal�ka szeret f�lpuszit kapni. A nyelves cs�k az, amit mindk�t nem tagjai egyar�nt sz�vesen adnak, kapnak (99%).